A Bugatti W16-os hiperautót készít Tourbillon- és Bolide-hatásokkal

A W16 még nem vonul le a színpadról

A Bugatti a Tourbillon köré építi a jövőjét. Ebben a 8,3 literes, szívó V16-os motor, három villanymotor és egy 25 kWh-s akkumulátor együtt nagyjából 1,3 MW teljesítményt ad, az elektromos hatótáv pedig meghaladja a 60 kilométert. A Programme Solitaire viszont mozgásteret ad a márkának, meglévő hajtásláncokra és platformokra építve készíthet egyetlen ügyfélnek szánt autókat azoknak, akik a normál sorozatgyártású modelleknél radikálisabb Bugattit akarnak.

Az új projekt pontosan ilyennek hangzik. A kiszivárgott információ szerint az autó műszaki alapja továbbra is a Chiron lesz, és a 8,0 literes, négyturbós W16-os motort használja. Ha a Bugatti ugyanazt a konfigurációt választja, mint a Brouillard és az F.K.P. Hommage esetében, a teljesítmény körülbelül 1177 kW lehet. Ez nem éri el a Tourbillon nagyjából 1,3 MW-os értékét, de a W16 olyasmit ad, amit az elektromos rásegítésű V16 nem tud lemásolni: a régi Bugatti hatalmas mechanikus szívét, a négy turbó tolását és a Chiron-család folytonosságát.

A Tourbillon adja az arcot, a Bolide a tartást

A The Supercar Blog az autót a Tourbillon és a Bolide keverékeként írja le. Ez nem műszaki hibridet jelent, inkább formai receptet. A Tourbillon a széles, patkó alakú hűtőrácsot, az alacsonyabb, letisztultabb arányrendszert és a Bugatti jellegzetes, lendületes oldalvonalát adhatja. A Bolide az első és hátsó X alakú fénygrafikát, a mély, pályaautós kiállást és a keményebb aerodinamikai karaktert teheti hozzá.

A Bugatti számára ez a kombináció stratégiailag is logikus. A Bolide 40 darabos, kizárólag pályára szánt széria volt, nettó 4 millió eurós árral, míg a Tourbillon közúti modellként, 250 példányban készül, nettó indulóára 3,8 millió euró. A Solitaire valahol a kettő között áll, nem darabszámban, hanem jelentésében. Nem a leggyorsabb köridőt adja el az ügyfélnek, hanem az egyediséget.

Miért fontos ez a globális hiperautó-játszmában

A hiperautók csúcsán már nem pusztán a teljesítmény dönti el a vitát. A Rimac Nevera R 1571 kW-ot tud, és 1,72 másodperc alatt éri el a 100 km/h-t. A McLaren W1 938 kW-os hibrid hajtásláncot használ, a Ferrari F80 pedig körülbelül 895 kW környékén mozog. A Koenigsegg válasza a Jesko Absolut, amelynek 5,0 literes V8-asa E85 üzemanyaggal akár 1193 kW-ot ad le.

A Bugatti válasza nem egyszerűen egy újabb lóerőverseny. A Solitaire azt mutatja, hogy Molsheim drágább és személyesebb térbe tolja az összecsapást. A Ferrari, a McLaren és a Koenigsegg limitált szériás autókat épít. A Bugatti egy ügyfélmegrendelésből önálló modellt formál. Európai nézőpontból ez fontos. Molsheim a francia hiperautó helyét védi akkor, amikor az elektromos teljesítmény Horvátországból, a hibrid pályatechnológia Olaszországból, az aerodinamikai minimalizmus pedig Svédországból érkezik.

A bemutató nyáron jöhet

A pletykák 2026 második negyedévének végére vagy a harmadik negyedév elejére teszik a premiert. A Bugatti hivatalosan még nem erősítette meg az autót, így a név, a végleges teljesítmény, az ár és a közúti használhatóság továbbra is nyitott kérdés. A Programme Solitaire logikája ennek ellenére már erős támpontot ad. Ennek a Bugattinak nem kell leváltania sem a Tourbillont, sem a Bolide-ot. Az a feladata, hogy még egyszer kiélezze a W16-korszak utolsó érzelmeit, egy nagyon szűk ügyfélkör számára.

Műszaki pillanatkép

Várható alap: a Chiron W16-os architektúrája, nem a Tourbillon új V16-os hibrid platformja.

Motor: várhatóan 8,0 literes, négyturbós W16-os, a korábbi Solitaire-modellek körülbelül 1177 kW-os teljesítményével.

Dizájn: Tourbillon-féle, patkó alakú hűtőrács és arányok, Bolide-féle X-grafika és pályaautó-ihletésű aerodinamikai kiállás.

Pozicionálás: egyetlen példányban készülő Programme Solitaire ügyfélautó, nem hagyományos limitált szériás modell.

Európai kontextus: a Bugatti a coachbuilding-hagyományt használja arra, hogy elkülönüljön a Ferrari F80, a McLaren W1, a Rimac Nevera R és a Koenigsegg Jesko Absolut teljesítményközpontú rivalizálásától.