Az elektromos autók már 2028-ban érezhetően lefelé nyomhatják az olajárakat. De drágulni fog az áram?
Az elektromos autók egyre nagyobb hatást gyakorolnak a világ energiapiacaira, gyorsabban, mint azt a közúti forgalomban betöltött, viszonylag kis arányuk alapján gondolnánk. Már most naponta több millió hordóval csökkentik az olajkeresletet. A számítások szerint az elektromos autók számának növekedése 2028 körül már érezhetően lefelé nyomhatja az olajárakat. Ez azonban egy másik kérdést is felvet: vajon a benzin helyett árammal működő autók a jövőben felhajtják az áramárakat?
Az olajpiac kezdi megérezni az elektromos autók hatását
A Transport & Environment (T&E) európai környezetvédelmi szervezet friss elemzése szerint a tisztán elektromos személyautók naponta mintegy 1,2 millió hordóval csökkentik a világ olajkeresletét. Ez az érték 2021-ben még mindössze 215 000 hordó volt.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tágabb kört vizsgál, amelybe más elektromos járműtípusok is beletartoznak. Becslése szerint ezek a járművek 2026-ban naponta mintegy 2,3 millió hordó olaj felhasználását teszik szükségtelenné.
Ezek jelentős számok. A világ naponta nagyjából 100 millió hordó olajat fogyaszt, és a kereslet néhány millió hordós változása már számottevően befolyásolhatja a piac egyensúlyát.
Az IEA előrejelzése szerint 2030-ra az elektromos járművek naponta mintegy ötmillió hordóval csökkentik majd az olajkeresletet.
Ez azt jelenti, hogy az elektromos autók révén el nem fogyasztott olaj mennyisége a következő négy évben több mint kétszeresére nőhet.
De mikor jelenik meg mindez a kutakon fizetett árakban?
A számítások szerint 2028 fordulópont lehet
Az olajárakat a kereslet és a kínálat egyensúlya határozza meg. Ha a kereslet csökken, a kitermelés viszont változatlan marad, az lefelé nyomja az árakat.
Az olajpiac különösen érzékeny az ilyen változásokra. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve által közzétett kutatás az olajkereslet rövid távú árrugalmasságának mediánértékét −0,13-ra, az olajkínálatét pedig 0,13-ra teszi.
Egyszerűbben fogalmazva: a kereslet váratlan, mintegy egyszázalékos változása minden más tényező változatlansága mellett körülbelül négyszázalékos árváltozást okozhat.
Vegyük a számítás alapjául az IEA előrejelzéseit.
Az elektromos járművek 2026-ban naponta 2,3 millió hordóval csökkentik az olajkeresletet. Ez az érték 2030-ra várhatóan ötmillió hordóra emelkedik.
Ha ez a növekedés egyenletesen oszlana el négy év alatt, a napi megtakarítás évente mintegy 675 000 hordóval nőne.
Ennek alapján az elkerült olajfelhasználás 2028-ban elérné a napi mintegy 3,65 millió hordót.
Ez naponta 1,35 millió hordóval lenne több, mint 2026-ban.
A globális olajpiac méretét napi 102 millió hordónak véve alkalmazhatjuk a fenti rövid távú árrugalmasságokat.
A számítás a következő:
1,35 millió ÷ 102 millió = a globális olajpiac 1,32%-a.
1,32% ÷ (0,13 + 0,13) = körülbelül 5,1%.
Az elektromos autók számának további növekedése tehát 2028-ra mintegy 5%-kal csökkenthetné az olajárakat, feltéve, hogy a kitermelés volumene és az egyéb piaci körülmények változatlanok maradnak.
Szemléltetésként hordónként 80 dolláros olajárral számolva ez körülbelül 4 dollárral alacsonyabb árat jelentene ahhoz képest, mintha az elektromos autók száma 2026 után nem növekedett volna.
Ugyanez az egyszerűsített számítás 2030-ra mintegy 10%-os árhatást ad, ami egy 80 dolláros hordónál 8 dollárt jelent.
Ezek nem olajár-előrejelzések. A számítás rövid távú árrugalmasságokkal ír le egy több év alatt végbemenő változást, és abból indul ki, hogy a termelők nem módosítják a kínálatot. A gyakorlatban az olajtermelők reagálnak a változásokra, így az árhatás jóval kisebb is lehet.
Az elektromos autóknak tulajdonított olajmegtakarítások szintén becslések: azt veszik alapul, mi történne, ha ugyanazokat az utakat belső égésű motorral hajtott autókkal tennék meg. Ez nem jelenti azt, hogy a világ tényleges olajfogyasztása minden évben pontosan ugyanekkora mennyiséggel csökken majd.
A számítás mindazonáltal érzékelteti a nagyságrendet.
Véleményem szerint 2028–2030 lehet az az időszak, amikor az elektromos autók az olajpiac hosszú távú keresletét alakító legfontosabb tényezők egyikévé válnak. Hatásuk már most is érezhető, de a következő évtized elejére egyre nehezebb lesz figyelmen kívül hagyni.
Az olajtermelők nem feltétlenül hagyják csökkenni az árakat
A több elektromos autó nem jelent automatikusan olcsó benzint.
Az olajtermelők visszafoghatják a kitermelést. Ebből a szempontból különösen fontos az OPEC+, amelynek tagjai összehangolt termeléscsökkentéssel korlátozhatják a kínálatot.
Ha az elektromos autók naponta hárommillió hordóval csökkentik az olajkeresletet, de a termelők ugyanennyivel fogják vissza a kínálatot, az árakra csak csekély lefelé ható nyomás nehezedhet.
Az olaj iránti kereslet ráadásul néhány más ágazatban, például a légi közlekedésben és a petrolkémiában továbbra is növekszik.
Nincs tehát garancia arra, hogy az olaj 2030-ban 10%-kal kevesebbe kerül majd, mint ma.
Valószínűbb, hogy az elektromos autók lassítják az árak emelkedését, és csökkentik az olajkeresletet ahhoz a forgatókönyvhöz képest, amelyben a teljes közlekedés továbbra is fosszilis üzemanyagokra épülne.
Ez fontos különbség.
Az elektromos autók olcsóbbá tehetik az olajat annál, mint amennyibe egyébként kerülne, még akkor is, ha a hordónkénti ár ténylegesen emelkedik.
De megdrágítják-e az elektromos autók az áramot?
Az egyenlet másik oldalán a villamos energia áll.
Ha több millió autó benzinről áramra vált, az energiának valahonnan származnia kell.
Az IEA szerint az elektromos járművek világszerte mintegy 250 TWh villamos energiát használtak fel 2025-ben, ami a teljes áramfogyasztás körülbelül egy százaléka.
Fogyasztásuk 2035-re évi 1500 TWh fölé emelkedhet, és a globális villamosenergia-igény mintegy négy százalékát adhatja.
Európában az elektromos járművek részesedése az áramfogyasztásból meghaladhatja a 10%-ot.
Ez már akkora változás, amely hatással lehet arra, hogyan fejlesztik a villamosenergia-hálózatokat, milyen új erőművek épülnek, és hogyan alakulnak az árak az árampiacon.
Van azonban egy fontos különbség az áram és az olaj között: villamos energiát sokféle forrásból lehet előállítani, az autók töltése pedig időzíthető.
Az olajkínálat növeléséhez további olajkészleteket kell felkutatni vagy kitermelésbe vonni. Áramot többek között napfényből, szélből, nukleáris üzemanyagból és gázból is lehet termelni.
Ha az olcsó termelési kapacitás, az energiatárolás és a hálózati kapacitás az elektromos autók számával együtt bővül, az átlagos áramáraknak nem kell emelkedniük.
Ha viszont a kereslet gyorsabban nő, mint a termelési és hálózati kapacitás, a drágább órákban érezhetően emelkedhetnek az árak.
Észt esettanulmány: 100 000 elektromos autó nem jelentene energiaválságot
Nézzük meg, mit jelentene az elektromos autók számának növekedése Észtországban.
Az Elering szerint Észtország 2025-ben mintegy 8,3 TWh villamos energiát fogyasztott.
Tegyük fel, hogy 100 000 elektromos autó közlekedne Észtország útjain.
Ha minden autó évente 15 000 kilométert tenne meg, és a töltési veszteségeket is beleszámítva átlagosan 18 kWh-t fogyasztana 100 kilométerenként, akkor az éves fogyasztása 2700 kWh lenne.
100 000 autó esetében ez a következőt jelentené:
100 000 × 2700 kWh = évi 270 GWh.
Ez Észtország 2025-ös áramfogyasztásának mintegy 3,3%-át tenné ki.
Ez a többletkereslet érezhető lenne, de nem kezelhetetlen.
Inkább az lehet a kérdés, hogy mikor töltik az autókat.
Ha 100 000 autó napi áramszükséglete egyenletesen oszlana el 24 órára, az mintegy 31 MW többletterhelést jelentene.
Ha viszont mindezt az energiát négy esti óra alatt használnák fel, ezekben az órákban az átlagos terhelés mintegy 185 MW-tal nőne.
Észtország villamosenergia-rendszere számára ez jelentős különbség lenne.
A legfontosabb kérdés tehát nem feltétlenül az, hogy mennyi áramot használnak fel az autók egy év alatt, hanem az, hogy mikor.
Az elektromos autók az árampiacnak is hasznára válhatnak
Az elektromos autók tömeges töltése problémákat okozhat az árampiacon, de a megoldásukban is segíthet.
Nyáron például a naperőművek gyakran dél körül termelik a legtöbb áramot, amikor a kereslet nem feltétlenül magas.
Az elektromos autók ilyenkori töltése segítene hasznosítani az olcsó áramtöbbletet.
Ugyanez igaz a szeles éjszakákra, amikor magas a megújuló forrásokból származó áramtermelés, a háztartások fogyasztása viszont alacsony.
Az okostöltők automatikusan az olcsóbb órákra időzíthetik a töltést.
A jövőben az autók akkumulátorait a hálózat támogatására is fel lehet majd használni talán. A vehicle-to-grid (V2G) technológia lehetővé teszi, hogy az akkumulátorban tárolt energiát szükség esetén visszatáplálják a hálózatba.
Ehhez megfelelő autókra, töltőkre, szerződésekre és műszaki szabályokra van szükség. A megoldás egyelőre nem terjedt el széles körben.
Az észt árampiac szempontjából az a döntő, hogy az elektromos autók számának növekedésével lépést tartva elegendő termelőkapacitás, energiatároló és hálózati csatlakozás épül-e ki.
Önmagában az elektromos autók számának növekedése nem indokolja az áramárak általános emelkedésének előrejelzését.
Lassíthatja-e az olcsóbb olaj az elektromos autók terjedését?
Érdekes ellentmondás rajzolódik ki.
Ha az elektromos autók terjedése csökkenti az olajkeresletet, és segít alacsonyan tartani az üzemanyagárakat, a benzines autók használata viszonylag olcsóbbá válhat.
Ez pedig egyes vásárlókat kevésbé ösztönözhet arra, hogy elektromos autóra váltsanak.
A közgazdaságtan ezt visszacsatolási mechanizmusnak nevezi: az egyik technológia sikere megváltoztatja a vele versengő technológia használatának feltételeit.
Az elektromos autók népszerűségét azonban nem csak a benzinárak határozzák meg.
A vételár, az akkumulátor élettartama, a töltőhálózat, a karbantartási költségek és a nemzeti adópolitika is számít.
Az elektromos motorok ráadásul jóval hatékonyabbak a belső égésű motoroknál. Egy elektromos autó üzemeltetése ezért akkor is olcsóbb maradhat, ha az olajárak valamelyest csökkennek.
Az elektromos autók használatának terjedése tehát úgy is lassíthatja az olajárak emelkedését, hogy közben nem állítja meg az elektromos autózásra való átállást.
A legnagyobb változás 2030 után jön
Az olajárakat egyelőre továbbra is nagyrészt a geopolitika, a kitermelés csökkentése, a gazdasági növekedés és a váratlan ellátási zavarok mozgatják.
Rövidebb időtávon ezek a tényezők gyakran háttérbe szorítják az elektromos autók hatását.
A világ útjain azonban évről évre több olyan autó jelenik meg, amelynek sem benzinre, sem gázolajra nincs szüksége.
Ezek az autók sok éven át használatban maradnak, és teljes élettartamuk alatt csökkentik az üzemanyag-keresletet.
Ez különbözteti meg az elektromos autók hatását egy átmeneti gazdasági visszaeséstől vagy az olajárak hirtelen megugrásától. A fogyasztás hosszú távú változásáról van szó.
Véleményem szerint az elektromos autók még 2030 előtt érezhető hatást kezdenek gyakorolni az olajárak alakulására, de a következő évtizedben nagyobb lesz a befolyásuk.
Az áramárak irányát nehezebb megjósolni. A nagyobb fogyasztás felfelé hajthatja az árakat, de a növekvő termelés és az okostöltés ellensúlyozhatja ezt a hatást.
A jövő energiapiaca tehát nem feltétlenül írható le egyszerűen olcsóbb olajjal és drágább árammal.
Inkább arról lehet szó, hogy az olaj fokozatosan elveszíti a korábban elkerülhetetlennek tűnő keresletének egy részét, miközben egyre fontosabbá válik, hogy mikor és hogyan használjuk fel a villamos energiát.
Végső soron a legnagyobb nyereség talán nem az olcsóbb benzin vagy áram lesz, hanem egy olyan közlekedési rendszer, amely egyre kevésbé függ attól, mi történik a globális olajpiacon.