Li Auto túlélő üzemmódra vált: száz szalon zár be
A kínai autóipar új csodagyereke, a Li Auto – vagyis Lixiang – most elérkezett ahhoz a ponthoz, ahol a vad terjeszkedés helyét a kőkemény túlélési stratégia veszi át. A vállalat bejelentette, hogy mintegy száz bemutatótermet és értékesítési pontot zár be Kínában. Ez a lépés nem puszta kozmetikai igazítás, hanem kényszerű válasz a hűlő piacra és arra a kijózanító tényre, hogy a 2025-re kitűzött ambiciózus eladási célok továbbra is elérhetetlenek maradtak.
Jelenleg a Li Auto mintegy 900 értékesítési pontot üzemeltet Kínában, ezek több mint fele közvetlenül a vállalat irányítása alatt áll. Miközben a helyi közösségi médiát nemrégiben elárasztották a még nagyobb elbocsátási hullámról és tömeges bezárásokról szóló pletykák, a gyártó igyekezett tisztázni álláspontját. A bezárások elsősorban az alulteljesítő helyszíneket érintik, például azokat a luxus bevásárlóközpontokban lévő szalonokat a nagyvárosokban, ahol az egekbe szökő bérleti díjakat már nem indokolják a stagnáló eladások.
Valóságpofon az elektromos szektornak
A Li Auto visszaesése komoly figyelmeztetés az egész kínai elektromosautó-iparnak. Tavaly a márka közel 406 ezer autót adott el, ami papíron jól mutat, de valójában csak a kitűzött célok 63 százalékát jelentette. Ez kijózanító lecke: a legmodernebb technológia sem ment meg egy céget, ha a működési költségek túlnőnek a vásárlói érdeklődésen.
Érdekesség, hogy a Li Auto nincs egyedül ebben a válságban. A luxusikon Porsche is hasonló fogyókúrán esik át Kínában, és akár a kereskedései felét is bezárhatja 2026 végéig. Ez azt mutatja, hogy a kínai piac az arisztokratikus bőség földjéből kíméletlen csatatérré változik, ahol csak az marad talpon, aki uralja a költségeit.
A Li Auto lépése egyértelműen jelzi: a „pénzégetés és hódítás” korszakát felváltja a valódi nyereségességre koncentráló stratégia. Az ingyenebéd és a feneketlen állami támogatások ideje lejárt. Az autógyártók ma már minden négyzetmétert és minden dolgozót a profit tükrében mérlegelnek, mert a hatékonyság lett az egyetlen igazán számító valuta ebben a könyörtelen piaci környezetben.
