A Mercedes költségcsökkentésre szorítja német üzemeit, miközben Kecskemét a legnagyobb európai gyárává válik

Hosszabb munkaidő vagy kevesebb munkahely Németországban

Michael Schiebe, a Mercedes-Benz gyártási vezetője a Handelsblattnak elmondta: a vállalat német üzemeinek csökkenteniük kell munkaerőköltségeiket, hogy versenyképesek maradjanak. A vezetés által előnyben részesített megoldás a munkaidő növelése anélkül, hogy a havi fizetést ugyanolyan arányban emelnék.

A német fém- és villamosipar kollektív szerződései számos üzemben – köztük Mercedes-Benz-telephelyeken is – heti 35 órás munkaidőt írnak elő. Martin Brudermüller, a Mercedes-Benz felügyelőbizottságának elnöke újra napirendre tűzte a heti 40 órás munkahétre való visszatérés kérdését. Schiebe támogatja a hosszabb munkaidőt azonos havi fizetés mellett, és a kollektív szerződésekben szereplő kiegészítő juttatásokat is felülvizsgálná.

A vállalat már tett egy lépést ebbe az irányba. A Mercedes elhalasztotta a 2026 júliusában esedékes, kollektív szerződésben rögzített különjuttatás kifizetését mintegy 90 000 munkavállaló számára. Az átalakulási komponensnek nevezett juttatás egyhavi fizetés 18,4 százalékát teszi ki, és most 2027-ben esedékes.

A heti 35 óráról 40 órára való átállás 14,3 százalékkal több munkaidőt jelentene a fizetés ennek megfelelő emelése nélkül. Ez a vállalat számára csökkentené az egy munkaórára jutó munkaerőköltséget. A munkavállalók számára viszont alacsonyabb tényleges órabért jelentene.

Az IG Metall határozottan ellenezte a javaslatokat. A szakszervezet közlése szerint július elején több mint 33 000 dolgozó vett részt tiltakozásokon a Mercedes-Benz üzemeiben és más németországi telephelyeken.

Schiebe szerint, ha nem sikerül megállapodásra jutni, a Mercedes további munkahelyeket helyezhet külföldre. Az üzembezárásokat szélsőséges forgatókönyvnek nevezte, amelyet a vállalat el akar kerülni.

Az interjúban nem jelentették be egyetlen német üzem bezárását sem, és nem közöltek új számot a gyári munkahelyek leépítéséről sem. Egyelőre az áttelepítés lehetősége inkább tárgyalási fenyegetés, nem pedig megerősített bezárási program.

A telephelyhez kapcsolódó gyártási költségek Magyarországon jóval alacsonyabbak

A vezetés kedvelt összehasonlítási alapja a Budapesttől mintegy 90 km-re délkeletre fekvő kecskeméti üzem. A Mercedes-Benz becslése szerint az ottani, telephelyhez kapcsolódó termelési tényezők költségei nagyjából 70 százalékkal alacsonyabbak, mint Németországban.

Ez nem azt jelenti, hogy egy Magyarországon gyártott teljes autó előállítása 70 százalékkal kevesebbe kerül. Az adat a telephelytől függő termelési ráfordításokra, nem pedig a kész jármű teljes költségére vonatkozik. Schiebe a magyarországi hosszabb munkaidőt és a német üzemekénél alacsonyabb betegállományi hiányzást is kiemelte.

Kecskemét maximális éves gyártókapacitása 200 000-ről akár 400 000 járműre emelkedik. Ez beépített kapacitás alapján a Mercedes-Benz legnagyobb európai üzemévé, a vállalat szerint pedig világszinten a második legnagyobb gyártóhelyévé teszi.

Ezzel egy időben a Mercedes német üzemeinek együttes kapacitását évi mintegy 900 000 járműre csökkenti, ami körülbelül 100 000-rel kevesebb a korábbinál. A globális gyártókapacitás várhatóan a 2024-es mintegy 2,5 millió járműről 2028-ra körülbelül 2,2 millióra csökken. Ezek a számok maximális gyártókapacitást, nem tényleges termelést vagy értékesítést jelölnek. A Mercedes-Benz a 2025-ös pénzügyi eredményeinek közzétételekor megerősítette ezeket a célokat.

Ez több egy gyár korszerűsítésénél. A Mercedes-Benz európai termelési térképének jelentős átrajzolásáról van szó.

Az elektromos C-osztály fontosabb szerepet ad Kecskemétnek

A Mercedes mintegy 1 milliárd eurót fektetett a kecskeméti üzem bővítésébe. A vállalat szerint a telephely területe 200 hektárról 440 hektárra nőtt. A projekt két új karosszéria- és összeszerelő csarnokkal, egy második présüzemmel, új fényezőüzemmel és hajtóakkumulátor-összeszerelő létesítménnyel bővítette a gyárat.

Az üzemben több mint 5 000 ember dolgozik. Kecskeméten korábban is gyártottak elektromos autókat, ám az új elektromos C-osztály az első villanyautója a Mercedes-Benz egyik kulcsmodell-szegmensében.

A meglévő összeszerelősor belső égésű motoros és elektromos autókat egyaránt képes gyártani, míg az új csarnokot kizárólag villanyautóknak szentelték. Ez nagyobb rugalmasságot ad a Mercedesnek a termelés kereslethez igazításában, különösen azért, mert az elektromosautó-eladások az európai piacokon nagyon eltérő ütemben nőnek.

A tervek szerint Kecskemét Brémával együtt az elektromos GLC-t is gyártja majd, a termelést pedig rugalmasan, a keresletnek megfelelően osztják el. A jelenlegi tervek szerint a kisebb G-osztály Magyarországon készül. Ez további két termékpillért adna az üzemnek: egy nagyobb volumenű elektromos SUV-t és egy erős márkavonzerejű kompakt G-osztályt.

A digitális gyár már a termelés megkezdése előtt csökkenti a költségeket

Kecskemétnek nem csak az alacsonyabb munkaerőköltség az előnye. A Mercedes az üzemben alkalmazza MO360 digitális termelési rendszerét, az új összeszerelő csarnokról pedig az NVIDIA Omniverse segítségével teljes digitális ikert hozott létre. A mérnökök szimulálni tudták a gyártási szakaszokat, virtuálisan tesztelhették a berendezéseket, és még azelőtt megszüntethették a szűk keresztmetszeteket, hogy a fizikai sor működésbe lépett volna.

Az üzem napelemes rendszereinek együttes kapacitása 42,3 MWp, és az éves energiaigény mintegy negyedét fedezik. Az új fényezőüzem körülbelül 20 százalékkal kevesebb energiát használ a meglévő létesítménynél, és a Mercedes szerint mintegy 80 százalékkal kevesebb CO₂-t termel.

A Mercedes egyetlen telephelyen egyesíti a közép-európai alacsonyabb gyártási költségeket, a korszerű automatizálást és az EU egységes piacához való hozzáférést. Német üzemei továbbra is jelentős mérnöki szaktudással, tapasztalt munkaerővel és sűrű beszállítói hálózattal rendelkeznek, ám a jövőbeni modellek elosztásakor egyre inkább bizonyítaniuk kell, hogy magasabb költségeik mérhető előnyt jelentenek.

A háromágú csillag nem hagyja el Németországot, de egyre nagyobb érdeklődéssel tekint kelet felé. Kecskemét bővítése azt mutatja, hogy egy ismert üzemnév és a hosszú múlt már nem elegendő a jövőbeli modellek biztosításához. Egyre inkább a járművenkénti költség, a gyártási rugalmasság és a reagálás gyorsasága dönti el, hol készül egy autó.