Parkolás – a legfinomabb művészetek egyike, amely kifinomult geometriai érzéket, térbeli tudatosságot, és hadd mondjam, egy csipetnyi alapvető emberi tisztességet követel meg.

A kapu tulajdonosa úgy tűnik, meglehetősen belefáradt az elcsépelt kifogásba: "Csak öt percre ugrottam be!" Ahelyett, hogy vontatót hívott volna, vagy egy szarkasztikus megjegyzést hagyott volna az ablaktörlő alatt, netán – ég óvjon – házkulccsal karcolt volna figyelmeztetést a motorháztetőre, inkább valami sokkal költőibbet választott.

Egy fegyver, amely olyan ősi, mint maga a civilizáció: a víz.

De nem csak holmi pocsolyáról vagy lagymatag szemerkélésről van szó. Nem, ez egy maximális fordulatszámon pörgő, nyomásalapú, könyörtelenül bosszúszomjas hidraulikus elszámolás!