Mennyit megy el egy villanyautó −7 °C-on? A válasznak az árlistában lenne a helye
Egy Magyarországon élő család elektromos autót választ. Ugyanaz a modell kétféle akkumulátorral kapható, és a mindennapi utakra a kisebb is elég lenne. Egyetlen okból fizetnének többet a nagyobbért: télen is szeretnék meglátogatni a másik városban élő szülőket, és még aznap hazatérni. A kereskedő fillérre pontosan meg tudja mondani, mennyibe kerül a drágább változat. Ugyanilyen könnyen ki kellene derülnie annak is, hány kilométerrel jut messzebbre −7 °C-on.
A magyarországi autókereskedők megtehetnék az első lépést. Amint egy adott változathoz rendelkezésre áll hivatalos hidegteszteredmény, annak a szokásos WLTP-hatótáv mellett, ugyanakkora betűmérettel kellene megjelennie az árlistában. A kérdésnek az Euro 7 ad most aktualitást. Az Európai Unióban az előírásait 2026. november 29-től kell alkalmazni az új személyautó- és kisteherautó-típusok jóváhagyásánál. Az új személyautók és kisteherautók forgalomba helyezésére vonatkozó általános határidő egy évvel később, 2027. november 29-én következik.
A norvég hegyekben mért eredmény nem általános mérce a magyarországi téli autózáshoz
A Norvég Autószövetség (NAF) és a Motor című lap idei téli tesztjén az elektromos autók átlagosan 38 százalékkal kevesebb kilométert tettek meg, mint amennyit a hivatalos WLTP-hatótávjuk ígért. A legnagyobb eltérést a Lucid Air mutatta: papíron 960 kilométer, a teszten 519. A Lucid ugyanakkor a legtöbb időt töltötte az útvonal leghidegebb szakaszán. A teszt Oslóban, −7 °C-on indult, Folldalban pedig −32 °C-ra csökkent a hőmérséklet. Néhány versenytárs addigra már befejezte az útját.
Kényelmes megoldás lenne elővenni egy magyarországi árlistát, és minden autó hatótávjából levonni 38 százalékot. Ha azonban a vásárló két modellt hasonlít össze, azok sorrendje ettől még pontosan ugyanaz marad. Ha az egyik jobban viseli a hideget, mint a másik, éppen ezt a különbséget tünteti el a számítás. A norvég teszt azt mutatja meg, mi történik egyetlen hosszú, autózással töltött napon. A modellek összehasonlításához olyan tesztet is érdemes megnézni, amely mindegyiket azonos hőmérsékleten vizsgálja.
Két hőmérséklet, két hatótávadat
Az Euro 7 végrehajtási rendelete meghatározza, hogyan kell megállapítani a tisztán elektromos autók hatótávját hidegben. Az alapjául szolgáló ENSZ-előírás vizsgálati jegyzőkönyvében külön mező szerepel a 23 °C-on és a −7 °C-on mért hatótávnak. Mindkettőt kilométerben adják meg. A vizsgálati eljárást az Európai Unió rögzítette. A két adat egymás melletti feltüntetése a magyarországi árlistákban az autókereskedőknek szóló javaslat.
Egy kereskedő joggal kérdezheti, hogy a második hatótávadat nem ad-e egyszerűen újabb okot a vásárlóknak a csalódásra. De igen, ha „téli hatótávnak” nevezik. Más dolog száraz úton, −7 °C-on autózni, és más −20 °C körüli hőmérsékleten, ellenszélben haladni. Megfelelő oszlopcím lenne a „Laboratóriumi vizsgálaton, −7 °C-on mért hatótáv”. Ha egy adott változathoz még nincs eredmény, elég annyi: „nincs adat”.
Ez az egy oszlop a kisebb akkumulátoros autó mellett is érvet szolgáltathatna. Ha a család csak néhányszor teszi meg a hosszabb utat egy tél alatt, az árkülönbség miatt észszerűbb választás lehet hazafelé beiktatni egy rövid töltési megállót. Aki viszont hetente utazik ezen az útvonalon, annak ugyanezek a pluszkilométerek megérhetik a felárat. Mindkét vásárló tudja, mennyivel kerül többe a nagyobb akkumulátor. Ugyanilyen egyértelműnek kellene lennie annak is, mennyivel jutott messzebbre a drágább autó a hidegben végzett teszten.