A Moszkvics nagy visszatérését egyelőre elkerülik a vevők

A nosztalgia eladhat egy reklámot, de nem mindig hoz piaci részesedést

Az Autopotok szerint a Moszkvics áprilisban 68 darab M70 és 38 darab M90 szabadidő-autót értékesített. Ez összesen 106 autó. Márciusban ugyanez a két modell még 162 eladásig jutott, vagyis a kereslet már az első teljes hónapban visszaesett, éppen akkor, amikor az új modelleknek lendületet kellett volna venniük.

Ez a maga módján egészen elegáns teljesítmény, mert a Moszkvics nem üres felszereltségi listával érkezett. Az M70 és az M90 nagy kijelzőket, panorámatetőt és okostelefon-integrációt kínál, az M90 pedig szellőztetett üléseket és összkerékhajtást is ad mellé. Más szóval a vevő szinte mindent megkap, amit egy modern szabadidő-autótól várhat, egyetlen apróságot leszámítva: a sürgető vágyat, hogy tényleg meg is vegye.

A technika Kínából jön, az értékesítési varázs talán fennakadt a vámon

Az Interfax szerint a Moszkvics M70 1,5 literes és 2,0 literes motorral készül, amelyekhez hétfokozatú, nedves tengelykapcsolós robotizált váltó vagy kilencfokozatú automata társul. Az M90 2,0 literes motort és automata váltót kap. Ugyanez a forrás világosan leírja, hogy az M70 alapja az MG HS, míg az M90 az MG RX9-re épül, amelyet QS néven is ismernek. Mindkettő a SAIC műszaki világából érkezik. Oroszországban tehát az autót nagy darabokból szerelik össze. Nagyjából ennyi a történet.

Európai szemmel ez ismerős képlet. Ha egy autó meglévő kínai platformot, turbómotort és sok felszerelést használ, vagy az árnak kell nagyon pontosan betalálnia, vagy a márkának kell nagyon erősnek lennie. A Moszkvics láthatóan egy harmadik utat választott: közel prémium árat kér, és abban bízik, hogy a vevők a régi nevet új értékké alakítják. A piac másképp fordított.

Az ár vicces, de a vevők láthatóan nem nevetnek

Orosz források szerint az ajánlott kiskereskedelmi ár az M70 esetében 3 099 000 rubelről, vagyis nagyjából 37 000 euróról indult, az M90-nél pedig 4 199 000 rubelről, nagyjából 50 200 euróról. Még akkor is, amikor egyes kereskedők készpénzes vásárlásnál 3 425 000 rubelért kínálták az M90-et, az ára így is körülbelül 40 900 euró körül mozgott.

Ennyi pénzért az orosz vevők bejáratottabb kínai márkákat is választhatnak, erősebb kereskedői hálózattal, nagyobb ismertséggel és kevesebb magyarázkodással arról, hogy az autó miért néz ki MG-nek, miért hangzik MG-nek, miközben Moszkvics emblémát visel. Az átmatricázás működhet, ha az árat sebészi pontossággal lövik be. Itt mintha a szike leesett volna a padlóra.

A riválisoknak szinte erőlködniük sem kellett

Áprilisban az orosz új személyautó-piac 117 500 darabot ért el. A Haval ebből 16 493 autót adott el, a Geely 6 800-at, a Belgee 5 700-at. Ehhez képest a Moszkvics M70 és M90 106 darabos eredménye kevésbé tűnt modelloffenzívának, inkább statisztikai köhintésnek.

A számot a márka saját ambíciója teszi még fájdalmasabbá. A TASZSZ márciusban azt írta, hogy a gyár 2026-ban legalább 10 000 darab M70 és M90 szabadidő-autó eladását tervezi. Ehhez a Moszkvicsnak havonta nagyjából 833 autót kellene átlagolnia. Az áprilisi 106 eladás ennek a havi tempónak körülbelül 12,7 százaléka. Másképp fogalmazva, a Moszkvics nem kicsit maradt el a tervtől. Inkább képeslapot küldött neki egy másik időzónából.

Európából nézve ebben nincs különösebben egzotikus semmi

Egy európai vevő számára a Moszkvics története műszakilag nem meglepő. Ugyanez a logika működik itt is. Ha egy új vagy feltámasztott márka kínai eredetű szabadidő-autót hoz piacra, valami egyértelműt kell kínálnia. Ez lehet ár, garancia, szoftver, töltési képesség, szokatlanul jó karosszériadinamika vagy erős formanyelv. Egy nagy kijelző és egy panorámatető már nem ment meg semmit. 2026-ban ezek körülbelül annyira ritkák, mint a gumiabroncs az autó alatt.

Az M70 és az M90 legnagyobb baja papíron nem a technika. A 2,0 literes turbómotor, az automata váltó és az összkerékhajtás nem hangzik rosszul. A probléma a pozicionálás. A Moszkvics hazainak akar látszani, mégis SAIC-alapokra épül. Nosztalgiát akar ébreszteni, mégis modern kínai szabadidő-autót árul. A tömegpiacon akar játszani, miközben az ára a szegmens erősebb szereplői felé kúszik. Az eredmény olyan autó, amelyben látszólag megvan minden jó hozzávaló, de a recept a piac szájában kicsit olyan ízű, mint a tegnapi sajtóközlemény.

A legkeményebb szám nem a 106

Havi 106 autó eladása rosszul néz ki, de a trend még kegyetlenebb. Az M-sorozat márciusban 162 autóval kezdett, majd áprilisra 106-ra esett vissza. Egy új modell bevezetése általában kíváncsiságot, szalonforgalmat és a lelkes érdeklődők első hullámát hozza. Ha a visszaesés ilyen gyorsan érkezik, a kíváncsiság még azelőtt elpárolog, hogy az értékesítők rendesen beüzemelnék a kávégépet.

A Moszkvics kedvezményekkel, állami megrendelésekkel, agresszív lízinggel vagy flottás értékesítéssel javíthat a helyzeten. Kiskereskedelmi szinten azonban az üzenet világos. A vevők nem kiáltanak M70 és M90 után. Megnézik a Havalt, a Geelyt, a Cheryt, a Belgee-t és a többieket, aztán feltesznek egy mélyen hazafiatlan kérdést: miért fizessenek Moszkvics emblémáért, ha ott áll mellette egy ismertebb kínai eredeti, vagy egyszerűen egy erősebb rivális?

Műszaki pillanatkép

A Moszkvics M70 és M90 áprilisban összesen 106 példányban fogyott, ebből 68 darab volt M70 és 38 darab M90 szabadidő-autó.

A márciusi eredmény 162 autó volt, vagyis az M70 és az M90 eladásai egy hónap alatt nagyjából harmadukkal estek.

Az M70 1,5 literes vagy 2,0 literes turbómotort használ, robotizált váltóval vagy kilencfokozatú automatával.

Az M90 2,0 literes motort, automata váltót és összkerékhajtást kap.

Az ajánlott árak az M70 esetében 3 099 000 rubelről, azaz körülbelül 37 000 euróról, az M90 esetében 4 199 000 rubelről, azaz körülbelül 50 200 euróról indultak.

A Moszkvicsnak egyelőre megvan az emblémája, megvannak a kijelzői és megvan a nosztalgiája. Ami még hiányzik, az a visszatéréshez szükséges kellemetlen apróság: a vevő.