Új kereskedelmi akadállyal néz szembe az európai autóipar; a megoldást az Egyesült Királysággal való együttműködés kínálhatja
Az Európai Unió és az Egyesült Királyság autóiparának szorosabban kell együttműködnie, hogy az akkumulátoroktól való függés és az új kereskedelmi akadályok miatt ne veszítsen teret versenytársaival szemben. Az LSE Consulting tanulmánya a 2027-ben életbe lépő származási szabályokra összpontosít: egyik fél sem lehet biztos abban, hogy elegendő, a követelményeknek megfelelő akkumulátor áll majd rendelkezésre.
A La Manche csatorna nem választja el az ellátási láncokat
Az LSE Consulting elemzése 62 autóipari vállalatcsoport 2014 és 2024 közötti adataira, egy vállalati felmérésre, valamint iparági vezetőkkel és döntéshozókkal készített interjúkra épül.
A kereskedelmi adatokból kiderül, miért nem elegendő pusztán a hazai piac védelme. A brit járműexport 60,4%-a az Európai Unióba irányul, míg az uniós járműexport 30,0%-ának az Egyesült Királyság a célpiaca. Az Egyesült Királyság egyben az EU-ban gyártott akkumulátoros elektromos járművek legnagyobb exportpiaca.
Az alkatrészek terén is szorosak a kapcsolatok: az Egyesült Királyság az uniós autóalkatrészek legnagyobb exportpiaca, megelőzve az Egyesült Államokat és Kínát. Az új akadályok ezért nemcsak a járműgyárakat, hanem beszállítóikat is érintik. Az EU-ban és az Egyesült Királyságban a járműgyártás összesen 1,37 millió embert foglalkoztat közvetlenül.
Kereskedelem: a brit járműexport 60,4%-a az EU-ba irányul; az uniós járműexport 30,0%-ának az Egyesült Királyság a célpiaca.
Akkumulátorfüggőség: az EU a felhasznált lítiumion-akkumulátorok nagyjából kétharmadát importálja.
Beruházások: 2017 óta becslések szerint 72 milliárd eurót fektettek be európai akkumulátor- és elektromosjármű-gyártó létesítményekbe.
Kulcsfontosságú dátum: a kereskedelmi megállapodás új származási szabályai várhatóan 2027. január 1-jén lépnek teljes körűen hatályba.
A tanulmány alapja: 62 autóipari vállalatcsoport 2014 és 2024 közötti adatai, egy vállalati felmérés és interjúk.
2027-ben az akkumulátorok jelentik majd a próbatételt
Az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás új származási szabályai várhatóan 2027. január 1-jén lépnek teljes körűen hatályba. A tanulmány arra figyelmeztet, hogy addigra egyik fél sem számíthat biztosan elegendő, a követelményeknek megfelelő akkumulátorra. Ha kevés lesz a származási követelményeknek megfelelő akkumulátor, a járműkereskedelmet vámok terhelik majd, a vállalkozásoknak pedig jelentős többletköltségekkel kell szembenézniük.
A beruházások eddig nem szüntették meg ezt a függőséget. Becslések szerint 2017 óta 72 milliárd eurót fektettek be európai akkumulátor- és elektromosjármű-gyártó létesítményekbe, az EU azonban továbbra is importálja a felhasznált lítiumion-akkumulátorok nagyjából kétharmadát. Az Egyesült Királyság hazai akkumulátorgyártási kapacitása kisebb.
A származási szabályok így nem pusztán a vámkezelés szempontjából fontosak. Egy európai gyártó számára nemcsak az számít, hogy rendelkezésre áll-e akkumulátor, hanem az is, hogy megfelel-e a kereskedelmi megállapodás követelményeinek. Az Egyesült Királyság jelentősége az uniós elektromosjármű-export számára azt jelenti, hogy az akkumulátorhiány mindkét fél közös gondja.
Közös akkumulátorgyártási terv és rugalmasabb szabályok
A tanulmány azt javasolja, hogy a felek közösen foglalkozzanak a 2027-es származási szabályokkal, és mérlegeljék a végrehajtásuk során alkalmazható megfelelő rugalmasságot. Ehhez közös cselekvési tervnek kellene társulnia az akkumulátorgyártás és az ellátási láncok kapacitásának bővítésére.
Egy másik fontos javaslat a „Made in Europe” keretében előírt helyi eredetű tartalomra vonatkozó követelményeket érinti. A szerzők azt ajánlják, hogy e követelmények teljesítésébe a brit alkatrészeket és járműveket is számítsák be, és az uniós származási számításokban ismerjék el a brit eredetű tartalmat. A cél a meglévő ellátási láncok megőrzése és a termelés más országokba költözésének megakadályozása.
Az ajánlások között szerepelnek a stabil, hosszú távú beruházási feltételek, a jobb töltőinfrastruktúra, a versenyképes energiaárak és az elektromos járművek iránti keresletet támogató intézkedések is. A kritikus nyersanyagok terén a tanulmány közös munkát tart szükségesnek a feldolgozás, az újrahasznosítás, a kutatás és az innováció területén.
Európa versenyképessége a szomszédjával való együttműködéstől is függ
A tanulmány szerint a globális autóipar súlypontja Kína felé tolódik, miközben az európai és brit gyártókra nyomást gyakorol az elektromos járművekre való átállás, a növekvő termelési költségek és a geopolitikai verseny. A szerzők a szabályozások szorosabb összehangolását is javasolják azokon a területeken, ahol az eltérések egyértelmű stratégiai előny nélkül okoznak többletköltségeket.
Európa számára a jelentés gyakorlati üzenete az, hogy a szorosan összekapcsolódó piacok összehangolt iparpolitikát igényelnek. Önmagában az új gyárakba történő beruházás nem elég, ha a kereskedelmi szabályok és az ellátási láncok fejlesztése eltérő ütemben halad.
Ezek egy tanulmány ajánlásai, nem pedig elfogadott szakpolitikai változtatások. A forrásanyag nem erősíti meg a származási szabályok további enyhítését vagy az Egyesült Királyság bevonását a „Made in Europe” intézkedésekbe.
