A motorkerékpár-ágazat 481 600 munkahelyet tart fenn Európában
A motorkerékpár-ágazat 2024-ben 35,1 milliárd euróval járult hozzá az Európai Unió és az Egyesült Királyság GDP-jéhez, és közel félmillió munkahelyet támogatott. A gyártás, az értékesítés és a javítás mellett a védőfelszerelések és a motorsport-rendezvények is jelentős részt képviselnek ebből a hozzájárulásból. A 2025-ös külkereskedelmi adatok ugyanakkor kedvezőtlenebb képet mutatnak az európai gyártók számára: az export csökkent, az import nőtt.
A gazdasági hatás messze túlmutat a gyárakon
Az Oxford Economics „The Economic Importance of Motorcycles to Europe” című, az ANESDOR által ismertetett tanulmánya a motorkerékpár-ágazat gazdasági jelentőségét vizsgálja az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban. Az ágazat 2024-ben a GDP-hez és a foglalkoztatáshoz való hozzájárulása mellett 20,6 milliárd euró adóbevételt is eredményezett.
A hatás legnagyobb része a motorkerékpárok és alkatrészeik gyártásához, értékesítéséhez és javításához kötődött: ez a tevékenység 26,7 milliárd euróval járult hozzá a GDP-hez, és 356 700 munkahelyet támogatott. A bukósisakok, a motoros ruházat és az egyéb védőfelszerelések további 5,7 milliárd euróval és közel 89 000 munkahellyel járultak hozzá az eredményhez. A versenyek, szakkiállítások és márkarendezvények további 2,7 milliárd eurót és 36 000 munkahelyet jelentettek.
Az összes munkahelyből 208 900 közvetlenül az ágazaton belül található, a többit az ágazat tevékenysége a gazdaság más területein támogatja. Az ágazat közvetlen GDP-hozzájárulása elérte a 10,6 milliárd eurót. A tanulmány számításai szerint az ágazatban közvetlenül keletkező minden euró további 2,30 euró megtermelését támogatja a gazdaság többi részében, és minden munkahely további 1,3 munkahely fennmaradásához járul hozzá más iparágakban.
A beszállítók adják a gyártás, az értékesítés és a javítás gazdasági hatásának 46%-át. Nem csupán a motorkerékpár-gyárak helyzetéről van tehát szó: az ágazat kereslete az ellátási lánc számos szereplőjéhez eljut.
Gazdasági hatás az EU-ban és az Egyesült Királyságban 2024-ben: 35,1 milliárd eurós GDP-hozzájárulás, 481 600 támogatott munkahely és 20,6 milliárd euró adóbevétel.
Gyártás, értékesítés és javítás, az alkatrészekkel együtt: 26,7 milliárd eurós GDP-hozzájárulás és 356 700 munkahely.
Az EU motorkerékpár- és alkatrész-külkereskedelme 2025-ben: mintegy 2 milliárd eurós export, 3,9 milliárd eurós import és 1,9 milliárd eurós hiány.
Európa útjain 42 millió motorkerékpár közlekedik; 6,4 millióan járnak naponta motorkerékpárral munkába.
Parkoláshoz szükséges terület: motorkerékpár esetében 2,9 m², személyautó esetében 11,5 m².
Olaszország és Németország vezet, miközben nő a külkereskedelmi nyomás
Olaszország és Németország egyaránt az ágazat teljes gazdasági hozzájárulásának 23%-át adja. Franciaország következik 13%-kal, az Egyesült Királyság 9%-kal, Spanyolország 7%-kal, Ausztria pedig 5%-kal.
2024-ben az Európai Unió motorkerékpár- és alkatrészgyártásának mintegy felét exportálták, szemben a 2019-es 43%-kal. Az export értéke 2,5 milliárd euró, az importé 3,5 milliárd euró volt, így a külkereskedelmi hiány megközelítette az 1 milliárd eurót. A legnagyobb exportpiac az Egyesült Államok volt, ahová 761 millió euró értékben szállítottak árut.
Az ACEM, az európai motorkerékpár-gyártók szövetségének 2025-ös külkereskedelmi áttekintése romlást mutat: az export 22%-kal, mintegy 2 milliárd euróra esett, míg az import 12%-kal, 3,9 milliárd euróra nőtt. A hiány így csaknem megduplázódott, és elérte az 1,9 milliárd eurót.
Ezek az adatok két fontos kérdést választanak el egymástól: a motorkerékpár-ágazat jelentős európai gazdasági súlya nem azonos az európai gyártók erős exportpozíciójával. Az import és az export közötti növekvő különbség jól érzékelteti ezt az eltérést.
A percek és a négyzetméterek is számítanak a városokban
A tanulmány szerint Európa útjain 42 millió motorkerékpár közlekedik, ami a gépjárműállomány 11%-át teszi ki. Naponta 6,4 millióan járnak motorkerékpárral munkába. Az ingázásuk harmadával kevesebb időt vesz igénybe, mint személyautóval, és a tanulmány motorosonként évi mintegy 580 eurós megtakarítást becsül.
A különbség a parkolásnál még szembetűnőbb: egy motorkerékpárnak 2,9 m², egy személyautónak 11,5 m² hely kell. Egy autó parkolóhelyén így körülbelül négy motorkerékpár fér el. A tanulmány számításai szerint a jelenleg motorkerékpárral ingázók a személyautós közlekedéshez képest évente mintegy 2,4 millió tonna CO₂-kibocsátást kerülnek el.
A tanulmány egy olyan forgatókönyvet is modellezett, amelyben az autóval ingázók 5%-a motorkerékpárra váltana. Ebben az esetben az ingázók összesen évi 28 millió napnyi, 8,6 milliárd euróra értékelt utazási időt, valamint 3,9 milliárd euró üzemeltetési költséget takarítanának meg. A CO₂-kibocsátás 2,6 millió tonnával csökkenne, és 124 km² parkolóterület szabadulna fel.
Ezek modellezési eredmények, nem már elért megtakarítások. A forrásban említett, akár 40%-os csökkenés a torlódás miatti késésekben szintén egy forgatókönyvre vonatkozik, amelyet egy túlterhelt belga autópálya adatai alapján vizsgáltak, és amelyben az ingázók 10%-a váltana motorkerékpárra. Nincs alapja annak, hogy ezt az eredményt valamennyi európai útra érvényes ígéretként kezeljük.
Nem minden hatást lehetett számszerűsíteni
A jelentős motorsport-rendezvények 2024-ben több mint ötmillió nézőt vonzottak. A motorkerékpáros turizmus a szálláshelyeken és a vendéglátóhelyeken is forgalmat generál, különösen vidéken, de a tanulmány nem tudta pénzben kifejezni ennek hatását.
A motorosok képzése, a biztosítások és a futárszolgáltatások sem szerepeltek a számításokban. A 35,1 milliárd eurós GDP-hozzájárulás tehát nem foglalja magában a motorkerékpárokhoz kapcsolódó összes gazdasági tevékenységet.
A milánói EICMA kiállítás idején rendezett MOTONOMICS konferencián az ACEM bemutatta az ágazat „Vision 2035+” stratégiájának kezdeti irányvonalát is. A középpontban a versenyképesség áll, a teljes stratégia közzététele 2027 elején várható. Európai szemszögből az összkép két feladatot kapcsol össze: a gyártás versenyképességének megőrzését és a motorkerékpárok figyelembevételét a városi közlekedéstervezésben.