A kínai autógyártók jogi úton lépnek fel az internetes lejárató kampányok ellen; akár börtönbüntetés is lehet a következmény
1/3 
A kínai autóipari óriás, a Great Wall Motor (GWM) szerint szervezetten fellépő internetes felhasználók rontják az új Wey Lanshan hírnevét, ezért jogi lépésekkel fenyegeti a kampány szervezőit. Nem elszigetelt esetről van szó: a BYD, a Xiaomi, az Xpeng és más kínai autógyártók már nyertek hasonló pereket, amelyek nyomán több ezer eurónak megfelelő kártérítést, sőt börtönbüntetést is kiszabtak. A kínai autóipar kíméletlen versenye átterjedt a közösségi médiára, ahol a félretájékoztatás ugyanolyan hatásos fegyver lehet, mint az árháború.
A GWM támadást észlelt az új Wey Lanshan ellen
A Great Wall Motor jogi osztálya gyanús közösségimédia-tevékenységet észlelt a második generációs Wey Lanshan bemutatása során.
A GWM szerint több tucat fiókból rövid időközönként szinte azonos negatív hozzászólásokat tettek közzé az éjszaka folyamán. Egyes üzenetek ugyanabban a másodpercben jelentek meg, és szó szerint megegyeztek.
A vállalat ezt szervezett lejárató kampány jelének tekinti, és közölte, hogy jogi úton vonja felelősségre a szervezőket. Egyelőre nem került nyilvánosságra olyan bizonyíték, amely igazolná, hogy valamelyik rivális autógyártó részt vett volna az állítólagos támadásban.
Nem véletlen, hogy a vita most alakult ki. A Wey november 9-én kezdte meg az új Lanshan előértékesítését. Az öt- vagy hatüléses luxuskategóriás plug-in hibrid ára Kínában megközelítőleg 35 000 eurótól indul.
A modell műszaki erősségei közé tartoznak a 800 voltos elektromos architektúra, a 6C-s gyorstöltés, a négykerék-kormányzás és a fejlett vezetéstámogató rendszerek.
A GWM-nek újabb sikeres modellre van szüksége. A Wey októberi értékesítése éves összevetésben 31,9%-kal csökkent; ez már az ötödik egymást követő hónap volt, amikor visszaesést mértek. Az új modell bevezetését övező kedvezőtlen figyelem tovább nehezíti a vállalat helyzetét.
20 hónap börtönre ítélték a Xiaomi egyik bírálóját
A legfigyelemreméltóbb eset a Xiaomit érinti.
Gao, egy kínai autós blogger 2024 augusztusában videót tett közzé, amelyben a Xiaomi SU7 és a Zeekr 007 törésbiztonságát hasonlította össze. A videó azt a benyomást keltette, hogy a Xiaomi elektromos autójának ajtajai ütközés után nem nyílnak ki, és a segélyhívó rendszere sem működik.
A videó mintegy hárommillió megtekintést ért el, és széles körű vitát váltott ki a Xiaomi autójának biztonságáról.
A bírósági eljárás során azonban megállapították, hogy a videó készítői a teszt előtt beavatkoztak az autó elektromos rendszerébe, és félrevezető anyagot használtak fel az akkumulátor sérüléséről.
2026 júliusában egy pekingi bíróság 20 hónap börtönbüntetésre ítélte Gaót, és 100 000 jüan, azaz megközelítőleg 12 000 euró pénzbírságot szabott ki rá.
A Xiaomi februárban egy másik pert is megnyert. A bíróság arra kötelezte az AutoReport autós médium üzemeltetőjét, hogy fizessen a vállalatnak ötmillió jüant, azaz megközelítőleg 610 000 eurót, távolítsa el a félrevezető tartalmat, és kérjen nyilvánosan bocsánatot.
Ez elsőfokú ítélet volt, és nem erősítették meg, hogy jogerőre emelkedett-e.
A BYD 37 tartalomkészítő ellen indított pert
A BYD még rendszerszerűbben lép fel.
A vállalat 2025 júniusában bejelentette, hogy 37 közösségimédia-fiók ellen indít jogi eljárást, további 126 fiókot pedig fokozott megfigyelés alá von.
A BYD pénzjutalmat is kínál azoknak, akik segítenek azonosítani a félretájékoztatás szervezett terjesztésében részt vevőket. A jutalom megközelítőleg 6000 eurótól több mint 600 000 euróig terjed.
Egy ügyben a vizsgálat megállapította, hogy egy tartalomkészítő más járművek kigyulladásáról készült videókkal próbálta azt a benyomást kelteni, hogy a BYD autói maguktól gyulladnak ki.
A bíróság kötelezte az elkövetőt a videók eltávolítására, nyilvános bocsánatkérésre és kártérítés megfizetésére.
Az Xpeng is pert nyert egy tartalomkészítő ellen, aki ellenőrizetlen állításokat terjesztett az akkumulátorok vízkárosodásáról és a garanciális javítás megtagadásáról. A megítélt kártérítés 100 000 jüan, azaz megközelítőleg 12 000 euró volt.
Egy másik ügyben a kínai rendőrség tíznapos közigazgatási őrizetet rendelt el egy személy ellen, aki az Xpengről szóló, mesterséges intelligenciával készített félrevezető videót terjesztett.
A Great Wall korábban is fellépett az internetes lejáratás ellen
A GWM mostani jogi figyelmeztetése nem az első alkalom, hogy a vállalat bíróságon próbálja megvédeni a hírnevét.
Egy korábbi jogvitában a bíróság arra kötelezett egy tartalomkészítőt, aki becsmérelte a Great Wallt, hogy távolítsa el a kifogásolt anyagot, kérjen nyilvánosan bocsánatot, és fizessen 200 000 jüan, azaz megközelítőleg 24 000 euró kártérítést.
2026 augusztusában a vállalat egy újabb ügyet jelentett be: négy tartalomgyártó ügynökség több mint 30 fiókon keresztül több mint 160 félrevezető videót terjesztett.
A GWM a rendőrséghez fordult, amely azonosította a kampány résztvevőit, és jogi lépéseket tett ellenük.
Mindez komolyabb hátteret ad a Wey Lanshan körüli jelenlegi ügynek. A GWM korábban már közreműködött a félretájékoztatás szervezett terjesztéséért felelős személyek azonosításában és felelősségre vonásában.
A perek a fogyasztókat védik, vagy elhallgattatják a bírálókat?
A kínai autóiparban kialakult helyzet alapvető kérdést vet fel. Ahogy az autógyártók versenyelőnye egyre inkább a közösségi médiában kialakult hírnevüktől függ, a közvélemény értékes üzleti tényezővé válik. Hamis fiókokkal, manipulált videókkal és mesterséges intelligenciával előállított tartalmakkal befolyásolhatják. Ugyanakkor a gyártók egyre erőteljesebb jogi fellépése másik kockázatot is hordoz: a jogos bírálatot is a hírnév sérelmeként értelmezhetik.
Az autógyártóknak el kell fogadniuk a független teszteket, a negatív értékeléseket és a vásárlók elégedetlenségét. A koholt bizonyítékok tudatos terjesztése azonban más kérdés.
A kettő közötti különbségtétel kulcsfontosságú. Ha a jogi eljárások a bizonyított félretájékoztatásra irányulnak, a gyártókat és a fogyasztókat egyaránt védik. Ha viszont a vállalatok a jogos bírálókat is jogi lépésekkel kezdik fenyegetni, az árthat a független autós újságírásnak.
Az európai autóiparnak a verseny új formájával is számolnia kell
A kínai gyártók európai terjeszkedésével a hírnevük építésére irányuló erőfeszítéseik és a közösségi médiában zajló verseny is egyre inkább elérik az európai vásárlókat.
A BYD, a GWM, az Xpeng és más vállalatok már versenyeznek a hagyományos európai autómárkákkal. Egy új modell sikerét nemcsak a műszaki jellemzői, az ára vagy a minősége határozza meg, hanem az internetes értékelések és a közösségi média által formált megítélése is.
Az európai jogi keretek a jóhírnév megsértésére és a tisztességtelen versenyre vonatkozó szabályokkal is védik a vállalatokat, a véleménynyilvánítás szabadsága pedig a nyilvános bírálatot védi.
A kínai tapasztalatok azt mutatják, hogy az autóipari verseny a gyárakon és a bemutatótermeken túl a bíróságokra is átterjedt. A Xiaomi ügye megmutatta, hogy egy manipulált autóteszt akár börtönbüntetést is eredményezhet. A BYD és az Xpeng kártérítést ért el, a GWM pedig ugyanezen az úton kíván továbbhaladni.
A Wey Lanshan ügyében azonban továbbra is bizonyításra vár, ki szervezte az állítólagos lejárató kampányt. Egyelőre a gyártó állításáról van szó, nem bíróság által megállapított jogsértésről.
