A Mercedes-Benz befagyasztja németországi beruházásait, miközben a szakszervezet kiterjedt autóipari sztrájkokkal fenyeget
Új szakaszba lépett a német autóipari munkaügyi vita. A Mercedes-Benz leállította a további beruházásokat németországi üzemeiben, és gyártóüzemek bezárását mérlegeli, mert a vezetés nem tudott megállapodni a költségcsökkentésről a munkavállalók képviselőivel. Az IG Metall szakszervezet eközben engedélyezte a 24 órás figyelmeztető sztrájkokat, amelyek az Audi és a Mercedes-Benz üzemeit is érinthetik. A vita már nem csupán a bérekről szól, hanem Németország autógyártó országként való versenyképességéről is.
A Mercedes-Benz befagyasztja beruházásait, és üzembezárásokat mérlegel
Michael Schiebe, a Mercedes-Benz gyártásért felelős vezetője a vállalat belső hálózatán közzétett interjúban megerősítette, hogy az igazgatóság úgy döntött: leállít minden további beruházást a németországi gyártóüzemekben.
A döntést hónapokon át tartó, eredménytelen tárgyalások előzték meg az üzemi tanáccsal és az IG Metall szakszervezettel. A Mercedes évente mintegy 800 millió euróval akarja csökkenteni németországi munkaerőköltségeit.
A vezetés javaslata szerint a heti munkaidő 35 óráról 40 órára nőne az alapbér emelése nélkül. A vállalat a prémiumokat és más munkavállalói juttatásokat is csökkenteni akarja.
Ha a havi bér változatlan maradna, a heti munkaidő ötórás növelése 12,5%-kal csökkentené a tényleges órabért.
Britta Seeger, a humánerőforrás-terület vezetője arra figyelmeztetett, hogy megállapodás hiányában a Mercedesnek alaposabban meg kell vizsgálnia németországi üzemei jövőjét. A vezetés el akarja kerülni a bezárásokat, de már nem zárja ki őket.
Schiebe korábban felvetette egy jármű-összeszerelő üzem és egy hajtáslánc-alkatrészeket gyártó üzem bezárásának lehetőségét. A vállalat egyelőre nem hozott konkrét döntést bezárásokról.
Az Audi és a Mercedes-Benz üzemeit már érintették sztrájkok
Eközben egyre élesebb a német fém- és villamosipar egészére kiterjedő kollektív szerződéses tárgyalások körüli vita.
Az IG Metall november 12-én bejelentette, hogy engedélyezi a 24 órás figyelmeztető sztrájkokat, és nem korlátozza tovább néhány órára a munkabeszüntetéseket, mint korábban. A szakszervezet szerint november eleje óta már 464 000 ember vett részt munkabeszüntetésekben.
A vita mintegy 3,7 millió munkavállalót érint.
A szakszervezet 12 hónapra szóló 5%-os béremelést és erősebb munkahelyvédelmi garanciákat követel. A munkáltatók ezzel szemben csak 2028 júliusától kínálnak 1,3%-os béremelést.
A jelenlegi ajánlat alapján a munkavállalóknak még csaknem két évet kellene várniuk a tartós béremelésre.
A figyelmeztető sztrájkok már több nagy autógyárat érintettek.
November 9-én mintegy 15 000 ember vett részt munkabeszüntetésben az Audi ingolstadti üzemében és a hozzá kapcsolódó vállalatoknál. Neckarsulmban 6500 munkavállaló gyűlt össze tiltakozni.
A Mercedes-Benz sindelfingeni üzemében november 6-án több mint 4000 ember vett részt éjszakai munkabeszüntetésekben, míg a nappali tiltakozáshoz mintegy 7500-an csatlakoztak.
Az új, 24 órás sztrájkok pontos helyszíne és időpontja egyelőre nem ismert.
A szakszervezet beruházásokért cserébe engedményeket ajánl
Az IG Metall nem zárja ki teljesen a munkafeltételek módosítását.
A tárgyalások során a szakszervezet felvetette, hogy ideiglenesen el lehetne térni a kollektív szerződésekben foglaltaktól, ha a vállalatok cserébe ellenőrizhető kötelezettséget vállalnak új termékekbe történő beruházásra, a gyártóüzemek megtartására és a munkahelyek védelmére.
Ez fontos különbség a Mercedes-Benz vezetésének elképzeléséhez képest.
A gyártó előbb költségeket akar csökkenteni, hogy versenyképes maradjon. A szakszervezet azt követeli, hogy a munkavállalói engedményekhez konkrét beruházási és foglalkoztatási garanciák társuljanak.
Mindkét fél álláspontjának van gazdasági alapja. A német üzemeknek a jóval olcsóbb kelet-európai és ázsiai gyártóüzemekkel kell versenyezniük. A munkavállalók számára ugyanakkor a hosszabb munkahét változatlan bér mellett a jelenlegi munkafeltételek jelentős romlását jelentené.
A kérdés az, ki viseli az autóipar átalakításának költségeit, és milyen garanciákat kapnak ezért cserébe a munkavállalók.
Egyre nagyobb gondot jelentenek a németországi termelési költségek
A Mercedes-Benz beruházásainak befagyasztása mögött több áll, mint egy újabb bérvita.
A vállalat vezetése szerint a gyártás munkaerőköltsége Németországban akár ötszöröse is lehet az egyes kelet-európai üzemekben tapasztalhatónak.
A gyártóra az amerikai importvámok, a gyengülő kínai kereslet és a kínai autómárkák egyre erősebb versenye is nyomást gyakorol.
Ezek a tényezők az egész német autóipart érintik.
A Volkswagen jelentős munkahely- és gyártókapacitás-csökkentést tervez. A Schaeffler alkatrészgyártó nemrég 3460 munkahely megszüntetését és öt európai üzem bezárását jelentette be; az utóbbiak közül négy Németországban található.
Az Audi neckarsulmi üzemének jövője is kérdéses. Ha a vállalat nem talál új, versenyképes tevékenységet az üzem számára, 2033 után véget érhet ott az autógyártás.
Megmentheti-e az olcsóbb munkaerő a német autóipart?
A munkaerőköltség fontos versenyképességi tényező, de csökkentése nem oldja meg a német autóipar valamennyi problémáját.
Az európai gyártóknak az akkumulátortechnológiába, a szoftverekbe, az elektromos hajtásláncokba és az új gyártási eljárásokba is be kell ruházniuk. Sok szegmensben a kínai versenytársak gyorsabban tudnak új modelleket kifejleszteni, és alacsonyabb áron kínálják őket.
A beruházások elhúzódó befagyasztása ezért kétélű fegyvernek bizonyulhat a Mercedes-Benz számára.
Rövid távon növeli a szakszervezetre nehezedő nyomást, és segít elkerülni az újabb költségvállalásokat. Hosszabb távon azonban a beruházások nélkül maradó üzemek technológiai lemaradásba kerülhetnek, ami még valószínűbbé teheti a bezárásukat.
Ugyanez a probléma érinti az Audit is. Egy gyártóüzem jövője attól függ, hogy a vállalatcsoport rábízza-e a következő generációs modellek vagy alkatrészek gyártását.
Az autóiparban egy üzem jövőjét már nem kizárólag a jelenlegi termelési költségei határozzák meg, hanem az is, hogy a vállalat szükségesnek tartja-e az adott telephelyet az elkövetkező évtizedekre szóló stratégiájához.
Nehéz döntés előtt áll az európai autóipar
A német autógyártók problémái az egész európai ipart érintik.
Ha a Mercedes-Benz és más gyártók az új beruházások nagyobb részét alacsonyabb költségű országokba irányítják, az egyes európai régiókban erősítheti a gyártást, miközben gyengítheti Németország hagyományos autóipari központként betöltött szerepét.
A termelés áthelyezése Európa azon részein az ellátási láncokra is hatással lehet, ahol vállalatok az autóipar számára gyártanak alkatrészeket.
A közvetlen hatás attól függ, végül mely üzemek és modellek maradnak ki a beruházásokból.
A Mercedes-Benz döntése és az IG Metall sztrájkfenyegetése azt mutatja, hogy a német autóiparban zajló küzdelem jóval többről szól, mint a következő bérmegállapodásról.
A gyártók költséget akarnak csökkenteni, hogy versenyképesek maradjanak. A munkavállalók biztosítékot akarnak arra, hogy engedményeik nem vezetnek néhány év múlva mégis üzembezárásokhoz.
Az észszerű kompromisszumhoz a költségcsökkentést beruházásokhoz, termelékenységjavuláshoz és új modellekhez kellene kötni. Enélkül Németország olcsóbb munkaerőhöz juthat, de elveszítheti annak az iparnak egy részét, amelynek erre a munkaerőre szüksége lenne.
