Holland startup fejleszt 588 kW-os, szinte hason fekve vezethető hipersportautót
1/6 
A holland Sanrivatti startup bemutatta a One-t, egy szokatlan, versenypályára szánt hipersportautót, amelyben a vezető nem hagyományos sportülésben ül, hanem egy támasztókeretre előredőlve, a motorosokéhoz hasonló testhelyzetben vezet. Mögötte egy 5,5 literes, szívó V10-es motor kap helyet, amely a gyártó szerint közel 588 kW teljesítményre lesz képes. A mindössze 1100 kg-os tervezett száraz tömegű és 330 km/h-s tervezett végsebességű autó első példányai várhatóan 2030-ban jutnak el a vásárlókhoz.
Sportmotoroséhoz hasonló vezetési testhelyzet
A Sanrivatti alapítója, Santiago Sánchez Rivero meg akarja változtatni a vezető és az autó közötti fizikai kapcsolatot. Az általa Apex Positionnek nevezett kialakításban a vezető a jármű középvonalában helyezkedik el, előredőlő testtel, a menetirányba nézve.
A hagyományos sportülés helyett különleges keret támasztja meg a testét. A kormánykerék a vezető előtt van, a pedálok pedig szokatlan elrendezésben, a lábánál helyezkednek el. A kezelőszervek mechanikus kapcsolata megmarad.
A Sanrivatti állítása szerint ez a testhelyzet javítja a kilátást, és közvetlenebbül érzékelhetővé teszi az autó mozgását. A vállalat virtuális tesztjeiben Silverstone egyik kanyarjában a belátható terület 3,2-szer akkora volt, mint az összehasonlításként használt autókban. Ez azonban nem független vezetési teszt eredménye.
A mérnökök egy GNS nevű rendszeren is dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy a vezető teste szabályozott módon dőljön a kanyarokban, mérsékelve az oldalirányú gyorsulás hatásait.
A szívó V10-es 9000-es fordulatszámon adja le csúcsteljesítményét
A vállalat a brit motorspecialista Judd 5,5 literes V10-esével tervezi hajtani a Sanrivatti One-t.
A motor tervezett teljesítménye körülbelül 588 kW, legnagyobb forgatónyomatéka 700 Nm. Csúcsteljesítményét 9000-es percenkénti fordulatszámon adja le.
Az erőt hatfokozatú Hewland szekvenciális sebességváltó továbbítja a hátsó kerekekhez.
A szénszálas teherhordó karosszériájú hipersportautó száraz tömege várhatóan körülbelül 1100 kg lesz. A tervezett adatok alapján így a teljesítmény és a tömeg aránya tonnánként 535 kW lenne.
A Sanrivatti kettős keresztlengőkaros futóművet használ, nyomórudas működtetésű lengéscsillapítókkal. A fékrendszer az AP Racingtől származik, a 18 colos, kovácsolt magnéziumkerekekre pedig Michelin versenypályára szánt gumiabroncsok kerülnek.
Valamennyi menetteljesítmény-adat egyelőre fejlesztési cél, nem egy elkészült autón mért eredmény.
A legnagyobb kihívás nem a motor, hanem az emberi test
A Sanrivatti szokatlan vezetési testhelyzete olyan kérdéseket vet fel, amelyekkel a hagyományos hipersportautók fejlesztőinek nem kell foglalkozniuk.
A vezetőt a kanyarokban nagy oldalirányú gyorsulás, fékezéskor pedig jelentős hosszirányú terhelés éri. Egy motoros a járműhöz képest el tudja mozdítani a testét, egy négykerekű autó vezetőjének viszont eközben pontosan kell kormányoznia és fékeznie is.
A One ezért a hagyományos autókétól eltérő testtámaszt igényel, és alaposan tesztelni kell a vezetési testhelyzetet is.
A vállalat jelenleg egy Porsche Boxsterre épülő tesztjárművel vizsgálja az ergonómiát, a tömegeloszlást és a vezethetőséget. A Sanrivatti csapatának tagja Paul Arkesden is, aki részt vett a McLaren P1 fejlesztésében, később pedig a Singer műszaki igazgatójaként dolgozott.
A vállalat még nem mutatott be a végleges kialakításnak megfelelő, működő prototípust.
Fel tudja venni a versenyt a Sanrivatti a McLarennel?
Az európai hipersportautó-piacon a Sanrivatti számára a McLaren Solus GT jelenti a legközelebbi viszonyítási pontot. Abban is szívó Judd V10-es motor dolgozik, egyszemélyes pilótafülkével rendelkezik, és kizárólag versenypályára tervezték.
A Sanrivatti elsősorban a vezetési testhelyzetével tűnik ki. Míg a McLaren a hagyományos versenyautó koncepcióját fejleszti tovább, a One már azt is megkérdőjelezi, hogyan kellene elhelyezkednie az embernek az autóban.
Műszaki szempontból ez érdekesebb kísérlet, mint egy újabb kísérlet a teljesítményrekord megdöntésére. A Sanrivattinak azonban bizonyítania kell, hogy a szokatlan vezetési testhelyzet valóban javítja az autó vezethetőségét anélkül, hogy a hosszú pályamenetek során túlzott fizikai terhelésnek tenné ki a vezetőt.
Az első vásárlóknak szánt autók várhatóan 2030-ban készülnek el. A vállalat az árakat és a gyártási darabszámot még nem közölte. Mivel a One-t kizárólag zárt versenypályákra szánják, nem kell megfelelnie a hagyományos közúti járművekre vonatkozó valamennyi követelménynek.
