1/3 
A Honda akár 150 kW-tal töltené az elektromos járműveket menet közben
A Honda olyan, útburkolatba épített vezeték nélküli töltőrendszert fejleszt, amely menet közben is képes tölteni az elektromos járműveket. Kezdetben akár 150 kW-os teljesítményt céloz meg, és a technológia első gyakorlati alkalmazását a nehéz elektromos haszonjárműveknél látja. A japán közutakon várhatóan a 2027-es pénzügyi évben kezdődnek meg a tesztek.
Energiaátvitel mágneses mezőn keresztül
A Honda DWPT-nek, azaz dinamikus vezeték nélküli energiaátvitelnek nevezi a rendszert.
Az útburkolatba mágneses mezőt létrehozó modulokat építenek. A jármű alján elhelyezett vevőegység a mágneses mező segítségével átvett energiát elektromos energiává alakítja, és ellátja vele az akkumulátort és a hajtásrendszert.
A rendszer egyenáramú elosztóhálózatot használ. A Honda az invertert és a tekercset egyetlen, útburkolatba épített egységbe integrálta, így kevesebb vezetékre van szükség, és a meglévő utak utólagos átalakítása is egyszerűbb.
Akár 150 kW a cél
A Honda nem néhány kilowattos, lassú töltésről beszél. A következő fejlesztési szakaszban a vállalat akár 150 kW-os teljesítménnyel és nagy haladási sebességnél szeretné tesztelni a rendszert. Ez a teljesítmény már elegendő ahhoz, hogy hosszú utakon jelentősen mérsékelje az akkumulátor merülését, megfelelő körülmények között pedig akár töltse is azt. A tényleges energiamérleg természetesen a jármű fogyasztásától függ. Egy nehéz elektromos teherautó nagy sebességnél jóval 100 kW feletti teljesítményt is igényelhet, így a 150 kW nem jelenti automatikusan azt, hogy az akkumulátor gyorsan töltődik.
Az útnak a 20 tonnás járműveket is bírnia kell
A legnagyobb kihívás nem csupán az energia átvitele, hanem az, hogy ez egy valódi autópályán is működjön.
A Honda és a Taisei úgy alakította ki az adómodulokat és az út szerkezetét, hogy azok ellenálljanak a mintegy 20 tonnás járművek tartós terhelésének. 2026 végén külön vizsgálatok kezdődnek, amelyek során az utat egymillió kerékterhelésnek megfelelő igénybevételnek teszik ki.
Vizsgálják az elektromágneses mező szivárgását, a rendszer megbízhatóságát és a nagy sebességnél történő töltést is.
Elsőként a teherautókra összpontosítanak
A Honda a logisztikában látja a technológia legnagyobb előnyét.
Egy elektromos teherautónak a nagy hatótávolsághoz igen nagy és nehéz akkumulátorra van szüksége. Ha az autópályán folyamatosan pótolhatja felhasznált energiájának egy részét, kisebb akkumulátor is elegendő lehet, ami csökkentheti a tömeget, az energiafogyasztást és a jármű árát. Ugyanez a technológia személyautóknál is alkalmazható, de a gazdasági előnye kisebb. A villámtöltő-hálózatok már most is viszonylag jól kielégítik az átlagos felhasználók igényeit, míg a vezeték nélküli töltésre alkalmassá tett út költséges infrastruktúrát igényel.
Közúti tesztek 2027-ben
A Honda csatlakozik a NEXCO East Tateyama-projektjéhez, amelynek keretében a DWPT-technológiát a Csiba prefektúrában található Tateyama autópályán tesztelik.
Ezt megelőzően a Honda külön tesztszakaszt épít a rendszer tartósságának és biztonságának vizsgálatára.
Így egyelőre nincs ok arra számítani, hogy a megoldás a következő néhány évben sorozatgyártású járművekbe kerül. A Honda inkább a laboratóriumi szakaszból az infrastruktúra tesztelésének szakaszába lép át.
Európában a költség lenne a legnagyobb kérdés
A dinamikus vezeték nélküli töltés műszaki szempontból ígéretes, de európai sikere az infrastruktúra költségétől függne.
Egy hagyományos villámtöltő egyszerre egy vagy néhány autót szolgál ki. A DWPT-hez viszont több kilométernyi útburkolatba kell elektromos berendezéseket építeni, és azok javítását is meg kell oldani az autópálya hosszabb idejű lezárása nélkül.
Ezért logikus a Honda döntése, hogy a teherautókkal kezdi. Ha naponta több száz elektromos teherautó használja ugyanazt az útvonalat, a drága infrastruktúra indokolható lehet. A személyautóknál jóval gyengébb a gazdasági indokoltsága.
