1/19 
Holland diákok villanyautója városi tempónál a gumikopásból származó részecskék akár 42%-át is begyűjti
Az Eindhoveni Műszaki Egyetem TU/ecomotive nevű hallgatói csapata megépítette a VENTRA elektromos koncepcióautót, amely összegyűjti az abroncsok és a fékek kopásakor keletkező finom részecskék egy részét. A legfontosabb adat a 42%: a szimulációk szerint városi tempónál az abroncsokból származó részecskék ekkora hányadát képes begyűjteni a rendszer. 50–80 km/h-s közúti sebességnél ez az arány 24% fölötti értékre csökken.
Szűrő helyett elektromos töltés
A VENTRA kulcstechnológiája a T.R.A.C.E. nevű rendszer. Elektromos töltéssel látja el a kerekek környékén keletkező részecskéket, majd egy földelt gyűjtőfelületre vonzza őket.
Városi tempónál ventilátorok segítik a levegő beáramlását a gyűjtőegységekbe; nagyobb sebességnél a légáramlás végzi a munka jelentős részét. A rendszerben nincs hagyományos, cserélhető szűrő: a gyűjtőfelületek megtisztíthatók, a begyűjtött anyag pedig újra felhasználható. A TU/ecomotive például a begyűjtött részecskék egy részéből a belső térben használt zománcbevonatot készített.
Fontos korlát, hogy a 42%-os és a 24%-os érték egyelőre szimulációkból származik, nem pedig valós forgalomban, hosszabb időn át végzett mérésekből. A VENTRA tehát még nem bizonyítja, hogy ugyanaz a hatékonyság esőben, hóban és sárban, illetve több ezer kilométeren át is fenntartható.
A tömeg csökkentése ugyanolyan fontos, mint a részecskék begyűjtése
A VENTRA nem csupán a már keletkezett részecskéket próbálja begyűjteni. A hallgatók az abroncskopás mérséklése érdekében az autó tömegét is csökkentették.
A teherhordó karosszéria szénszál-erősítésű, hőre lágyuló műanyagból készült szendvicspanelekből áll. A teljes szerkezet körülbelül 135 kg-ot nyom, ebből 45,5 kg-ot tesz ki a fő teherhordó rész. A csapat becslése szerint egy hagyományos módszerekkel épített, hasonló szerkezet körülbelül 230 kg-ot nyomna. Az egész autó tömege 790 kg.
Ez egy villanyautóhoz képest kivételesen alacsony tömeg. Az akkumulátorok miatt a villanyautók általában nehezebbek belső égésű motorral hajtott megfelelőiknél, a nagyobb tömeg pedig növeli az abroncsok és az útfelület közötti terhelést.
A VENTRA becsült, WLTP szerinti hatótávolsága 290 km. A projekt célja azonban nem hatótávolsági rekord felállítása, hanem annak bemutatása, hogy egy villanyautó környezeti hatása nem merül ki abban, hogy nincs kipufogócsöve.
A vezetők maguk is csökkenthetik az abroncskopást
A rendszer harmadik eleme a Clean Drive. Az autó figyeli a gázadásokat, a fékezéseket és a kormánymozdulatokat, és visszajelzést ad a vezetőnek arról, hogyan vezethet egyenletesebben.
Villanyautónál ez korántsem pusztán látványelem. Az elektromos motor azonnal rendelkezésre álló nyomatéka miatt az erőteljes gázadás gyorsan koptathatja az abroncsokat, míg a regeneratív fékezés csökkenti a hagyományos fékek használatát.
A VENTRA megközelítése ezért logikus: először a lehető legkevesebb kopási részecskét előállítani, majd a maradék egy részét begyűjteni.
Az Euro 7 az abroncs- és fékkopásból származó részecskéket is szabályozza
A projekt időzítése kedvező. Az Euro 7 már nem kizárólag a kipufogógáz-kibocsátásra összpontosít: először szabályozza a fék- és abroncskopásból származó finom részecskék kibocsátását is. Az Euro 7 új M1 és N1 típusjóváhagyásokra vonatkozó követelményei 2026. november 29-től alkalmazandók.
Ez a VENTRA-hoz hasonló megoldásoknak nagyobb jelentőséget ad, mint amekkora egy átlagos hallgatói koncepcióautónak jut. Egy sorozatgyártó az alacsonyabb tömeg, a jobb abroncsok, a regeneratív fékezés és a fékanyagok fejlesztése révén is teljesítheti a követelményeket, de az aktív részecskebegyűjtés további eszközzé válhat.
A VENTRA nem sorozatgyártású autó, és nem is ipari bevezetésre kész megoldás. Ugyanakkor egy meglehetősen kényelmetlen tényre világít rá: egy villanyautónak lehet, hogy nincs kipufogója, de az abroncsai, a fékjei és az útfelület így is szennyezést okoznak.
